Ha az IWI tanfolyam szervezési történetét nézzük 4 paradigmaváltó, új szakmát megteremtő, szakmai koncepcióra, nem pedig termékeladásra ösztönző képzés kapcsolódik hozzánk: a Személyi Edző (1999), a Wellness & SPA Menedzser (2004), valamint az Erőnléti Edző (PES) és a Korrektív Sportrehabilitációs Tréner (CES) (2013) képzések elsőkénti indítása és hazai bevezetése.
Ugyanakkor a másik végletet tekintve, a teljesítményfokozás, erőnléti edzés témakörével foglalkozó tanfolyamok kínálatában egy olyan megközelítés is felfedezhető, melynek hátterében egy termékforgalmazó cég érdekei állnak, s ez a jelenség sajnos az edzői hivatás erodálódásához, elkalmárosodásához vezet. Melyik ez a cég? Ha bennfentes vagy, magad is tudod, ha nem akkor úgy sem érdekes számodra.
Arra fel voltunk készülve, hogy lesznek ismét követőink, és hogy kedvet csinálunk az erőnléti edző képzésekhez. Az IWI amerikai (NASM) licenszű erőnléti edző (PES) és korrektív sportrehab tréner (CES) képzéseinek sikere és konferenciáinkkal való piaci bevezetése nyilván jó motiváció volt. Az viszont szakmai szemmel nézve elszomorító, hogy erőnléti edző képzésként (más, nem létező kompetenciát takaró elnevezéssel) egy hazai funkcionális eszköz eladásra szakosodott cég mit akar valójában eladni az információhiányban szenvedő érdeklődőknek.
A „kalmár-mentalitás” (Wikiszótár: Nyerészkedni vágyó (személy), aki öncélúan csak a nagy haszonra hajt. Az üzleti világban elharapózik a kalmárszellem. Ez a kalmár szemlélet hosszútávon megöli a bizalmat - és szakmaiatlanságra vezet) olyan biznisz orientáltságú megközelítés, mely során globális problémára, kérdéskörre, (pl. sportrehabilitáció, sérülésmegelőzés, vagy teljesítményfokozás) egy termék, vagy eszköz által kínált megoldást húznak rá, és tartanak egyedül célravezetőnek, mindezt a szakmaiság köntösébe öltöztetve. Ki ne ismerné azokat az ügynököket, akik antioxidáns, flavin tartalmú italokkal, „nélkülözhetetlen” nyomelemeket tartalmazó táplálékkiegészítőkkel házalnak, melyek MINDEN egészségügyi problémára megoldást kínálnak. Jók az ízületre, hatásosak az emésztésre, a menstruációs ciklusra, serkentik a hormonháztartást, gyógyítják a rákot, had ne soroljam… Te bíznál abban az orvosban, akiről kiderül, hogy nem szakmai szempontok alapján, hanem azért ír fel egy bizonyos pirulát, mert szponzorálja őt a gyógyszergyár?
Természetesen ezeket a termékeket, funkcionális edzéseszközöket hitelesíteni akarják a forgalmazók, hogy eladhatóbbak legyenek és erre legcélravezetőbb megoldás, ha képzést építenek az adott eszköz köré. Nincs is ezzel baj mindaddig, amíg a termék speciális hatását emelik ki, és nem általános megoldásként, egyedül üdvözítő módszerként, „rendszerként” próbálják eladni azt. Attól, hogy valaki elsajátítja 2-3 forgalmazott eszköz használatát, kiegészítve némi ismeretanyaggal a funkcionális tréning területéről, még nem lesz erőnléti szakember. De „sportteljesítmény menedzser” - ??? – sem.
Arra fel voltunk készülve, hogy lesznek ismét követőink, és hogy kedvet csinálunk az erőnléti edző képzésekhez. Az IWI amerikai (NASM) licenszű erőnléti edző (PES) és korrektív sportrehab tréner (CES) képzéseinek sikere és konferenciáinkkal való piaci bevezetése nyilván jó motiváció volt. Az viszont szakmai szemmel nézve elszomorító, hogy erőnléti edző képzésként (más, nem létező kompetenciát takaró elnevezéssel) egy hazai funkcionális eszköz eladásra szakosodott cég mit akar valójában eladni az információhiányban szenvedő érdeklődőknek.
A „kalmár-mentalitás” (Wikiszótár: Nyerészkedni vágyó (személy), aki öncélúan csak a nagy haszonra hajt. Az üzleti világban elharapózik a kalmárszellem. Ez a kalmár szemlélet hosszútávon megöli a bizalmat - és szakmaiatlanságra vezet) olyan biznisz orientáltságú megközelítés, mely során globális problémára, kérdéskörre, (pl. sportrehabilitáció, sérülésmegelőzés, vagy teljesítményfokozás) egy termék, vagy eszköz által kínált megoldást húznak rá, és tartanak egyedül célravezetőnek, mindezt a szakmaiság köntösébe öltöztetve. Ki ne ismerné azokat az ügynököket, akik antioxidáns, flavin tartalmú italokkal, „nélkülözhetetlen” nyomelemeket tartalmazó táplálékkiegészítőkkel házalnak, melyek MINDEN egészségügyi problémára megoldást kínálnak. Jók az ízületre, hatásosak az emésztésre, a menstruációs ciklusra, serkentik a hormonháztartást, gyógyítják a rákot, had ne soroljam… Te bíznál abban az orvosban, akiről kiderül, hogy nem szakmai szempontok alapján, hanem azért ír fel egy bizonyos pirulát, mert szponzorálja őt a gyógyszergyár?
Természetesen ezeket a termékeket, funkcionális edzéseszközöket hitelesíteni akarják a forgalmazók, hogy eladhatóbbak legyenek és erre legcélravezetőbb megoldás, ha képzést építenek az adott eszköz köré. Nincs is ezzel baj mindaddig, amíg a termék speciális hatását emelik ki, és nem általános megoldásként, egyedül üdvözítő módszerként, „rendszerként” próbálják eladni azt. Attól, hogy valaki elsajátítja 2-3 forgalmazott eszköz használatát, kiegészítve némi ismeretanyaggal a funkcionális tréning területéről, még nem lesz erőnléti szakember. De „sportteljesítmény menedzser” - ??? – sem.
Még mielőtt valaki szóvá tenné, a termékekre épülő képzések nem rosszak, de ez nem a helyiek érdeme, hanem a licensz-adó cég fejlesztőinek köszönhető. Az itthoniak csak „szélszeznek”, a kinti jól bevált módszerekkel, útmutatással. A termékfüggő szemléletű edzőket az önigazolásból fakadó, termékbe vetett feltétlen hit szűklátókörűvé teszi és inkább gátló, mint segítő tényezővé válik más rendszerek, koncepciók megértéséhez, elfogadásához. Csakúgy, mint a politikában, filozófiában, különböző vallásokban sokszor tapasztalható dogma szerű, (nemegyszer agresszív) bigott ragaszkodás az egyedülinek vélt üdvözítő módszerhez, ideához. Az értelmi szerző azonban itt nem az edző, ő csak érvényesülni akar, hanem a kasszacsörgést hallucináló, dollárjeleket látó, szakmához nem konyító, többnyire láthatatlan, háttérben vezénylő bizniszmen, akinek a pénz az isten és egy a lényeg: fogyjon az áru!
A termékekre épülő tanfolyamoknak ugyanakkor meg van a létjogosultságuk, speciális területekre jól alkalmazhatók és az edzők is igénylik az ilyesfajta támogatást. És azt is aláírom, hogy a termékforgalmazásra szükség van, hasznos dolog, támogatja a munkát, segíti, kiegészíti azt. A probléma abból fakad, amikor a termékforgalmazók „fordítva ülnek a lovon” és oly arcátlanok, hogy semmiféle manipulációtól nem riadnak vissza az üzleti siker érdekében. De attól, hogy valakinek Miele konyhafelszerelése van, és Zepter edényekkel főz, valamint kiválóan tud rántást bekeverni, még nem lesz mesterséf. Bár aki éhes, mindent bekajál.
Vélelmezem, hogy a kifogásolt képzés típust tekintve az üzleti érdeknek és az erőnléti edzői szakma iránti tisztelet halmazának nincs közös metszete. Tényleg segítsen valaki megérteni, miként lehet az, hogy egyébként az élsport területén járatlan, abban eddig hosszú ideig tartó, eredményes munkát és önálló integrált kutatás nem végző, felnőttképzési akkreditációval nem rendelkező hazai termékforgalmazó cég miként veszi a bátorságot arra, hogy összerak erőnléti edző készségeket, tudást ígérő képzést (még ha máshogy is nevezi el), mely felveszi a versenyt a világszínvonallal? E mögött csak az üzleti haszon kilátásának kecsegtető lehetősége állhat, és annak reménye, hogy a hazai edzőtársadalmat sikerülhet csőbe húzni. Más tippem nincs, hiszen ez egy új szakma, erős marketinggel sok mindent be lehet magyarázni azoknak, akik az élsport, vagy a fitnesz edzés világából jönnek, új számukra a sérülésmentes teljesítményfokozás területe és igénylik a friss információt.
Lehet termék brandhez tartozó kurzusokat, „patchwork” tanfolyamokat egymásra halmozni, azok akkor is élettelen halmazként, összefüggés nélküli, halott elemek sokaságaként fognak viselkedni, ha erőnléti edző képzésként próbálják pozicionálni őket így együtt. Mert hiányzik a KONCEPCIÓ és az összefüggő RENDSZER belőlük!!! Az INTEGRÁLT megközelítés! Ami az egész lelkét adja! Az az átfogó szemlélet, mely egy PERIODIZÁCIÓS sémán keresztül vizsgálja az erőnlét fokozásának kérdését, és nem egyes eszközökben látja a megoldást! Az eszköz, csak egy ESZKÖZ, ahogy a nevében is benne van. Az élsportban alkalmazott erőnléti edzés és teljesítményfokozás sokkal több szakmai ismeretet és azok komplex alkalmazását igényli, mint a „bukásig ismételt” sorozatok, a hypertrófia fokozó módszerek és az izolált erőfejlesztés világa! A magyar sportolók (és edzeni vágyó vendégek) erőnlétének fejlesztését nem a TRX, nem a GFlex, de még csak nem is a Red Core - és még ki tudja hányféle márkanevet sorolhatnék – biztosítja majd. Hanem az a megfelelő szaktudású és gyakorlattal rendelkező edző, aki képes ezeket az eszközöket – szükség estén, de nem MINDENÁRON -biztonságosan, hatékonyan, sportágspecifikusan, az edzés „CIKLIZÁCIÓ” megfelelő szakaszába INTEGRÁLTAN beépíteni, ráadásul az edzés fő részével összhangban!
Bátorságot venni arra, hogy egymás mellé rakott eszközös tanfolyamokat erőnléti edző kompetenciák megszerzésének ígéretével hirdessenek, az előbb említett szakmai alázat hiánya mellett csak a kalmár mohósággal és az edzői életpálya devalválódása iránti nemtörődömséggel indokolható. Ez a tisztességtelen piaci magatartás mellett súlyos etikai felelősséget is felvet, hiszen edzők generációi lehetnek félrevezetve az összeolvasztott, eredetileg termékeladás-generálásra kifejlesztett kurzusok elvégzése után megszerezhető erőnléti edzői kompetenciák hamis ígéretével .
Végezetül egy sztori:
1999-ben végeztem a személyi edző képzést Kaliforniában, és az iskolavezető Dr. Fred Hatfield (Dr Squat) a kurzus végén így bocsátott el minket:
„Edzők, figyeljetek a 4 „közellenségre” (4 Public Enemies), mely a szakmátokra, szakmaiságotokra hatni fog!
1. a MÉDIA: mit ír, mit hitet el;
2. a TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐ cégek: akik mindent lenyomnak a torkodon;
3. a TERMÉKFORGALMAZÓK: akik elhitetik, hogy az adott eszköz nélkül semmit sem érsz; és végül
4. az önjelölt GURUK: akivé te válhatsz, ha nincs benned szakmai alázat, és ha nem képzed folyamatosan magad.”
Dr. Squat szavai mindennél aktuálisabban csengenek most.
Kép forrása
A termékekre épülő tanfolyamoknak ugyanakkor meg van a létjogosultságuk, speciális területekre jól alkalmazhatók és az edzők is igénylik az ilyesfajta támogatást. És azt is aláírom, hogy a termékforgalmazásra szükség van, hasznos dolog, támogatja a munkát, segíti, kiegészíti azt. A probléma abból fakad, amikor a termékforgalmazók „fordítva ülnek a lovon” és oly arcátlanok, hogy semmiféle manipulációtól nem riadnak vissza az üzleti siker érdekében. De attól, hogy valakinek Miele konyhafelszerelése van, és Zepter edényekkel főz, valamint kiválóan tud rántást bekeverni, még nem lesz mesterséf. Bár aki éhes, mindent bekajál.
Vélelmezem, hogy a kifogásolt képzés típust tekintve az üzleti érdeknek és az erőnléti edzői szakma iránti tisztelet halmazának nincs közös metszete. Tényleg segítsen valaki megérteni, miként lehet az, hogy egyébként az élsport területén járatlan, abban eddig hosszú ideig tartó, eredményes munkát és önálló integrált kutatás nem végző, felnőttképzési akkreditációval nem rendelkező hazai termékforgalmazó cég miként veszi a bátorságot arra, hogy összerak erőnléti edző készségeket, tudást ígérő képzést (még ha máshogy is nevezi el), mely felveszi a versenyt a világszínvonallal? E mögött csak az üzleti haszon kilátásának kecsegtető lehetősége állhat, és annak reménye, hogy a hazai edzőtársadalmat sikerülhet csőbe húzni. Más tippem nincs, hiszen ez egy új szakma, erős marketinggel sok mindent be lehet magyarázni azoknak, akik az élsport, vagy a fitnesz edzés világából jönnek, új számukra a sérülésmentes teljesítményfokozás területe és igénylik a friss információt.
Lehet termék brandhez tartozó kurzusokat, „patchwork” tanfolyamokat egymásra halmozni, azok akkor is élettelen halmazként, összefüggés nélküli, halott elemek sokaságaként fognak viselkedni, ha erőnléti edző képzésként próbálják pozicionálni őket így együtt. Mert hiányzik a KONCEPCIÓ és az összefüggő RENDSZER belőlük!!! Az INTEGRÁLT megközelítés! Ami az egész lelkét adja! Az az átfogó szemlélet, mely egy PERIODIZÁCIÓS sémán keresztül vizsgálja az erőnlét fokozásának kérdését, és nem egyes eszközökben látja a megoldást! Az eszköz, csak egy ESZKÖZ, ahogy a nevében is benne van. Az élsportban alkalmazott erőnléti edzés és teljesítményfokozás sokkal több szakmai ismeretet és azok komplex alkalmazását igényli, mint a „bukásig ismételt” sorozatok, a hypertrófia fokozó módszerek és az izolált erőfejlesztés világa! A magyar sportolók (és edzeni vágyó vendégek) erőnlétének fejlesztését nem a TRX, nem a GFlex, de még csak nem is a Red Core - és még ki tudja hányféle márkanevet sorolhatnék – biztosítja majd. Hanem az a megfelelő szaktudású és gyakorlattal rendelkező edző, aki képes ezeket az eszközöket – szükség estén, de nem MINDENÁRON -biztonságosan, hatékonyan, sportágspecifikusan, az edzés „CIKLIZÁCIÓ” megfelelő szakaszába INTEGRÁLTAN beépíteni, ráadásul az edzés fő részével összhangban!
Bátorságot venni arra, hogy egymás mellé rakott eszközös tanfolyamokat erőnléti edző kompetenciák megszerzésének ígéretével hirdessenek, az előbb említett szakmai alázat hiánya mellett csak a kalmár mohósággal és az edzői életpálya devalválódása iránti nemtörődömséggel indokolható. Ez a tisztességtelen piaci magatartás mellett súlyos etikai felelősséget is felvet, hiszen edzők generációi lehetnek félrevezetve az összeolvasztott, eredetileg termékeladás-generálásra kifejlesztett kurzusok elvégzése után megszerezhető erőnléti edzői kompetenciák hamis ígéretével .
Végezetül egy sztori:
1999-ben végeztem a személyi edző képzést Kaliforniában, és az iskolavezető Dr. Fred Hatfield (Dr Squat) a kurzus végén így bocsátott el minket:
„Edzők, figyeljetek a 4 „közellenségre” (4 Public Enemies), mely a szakmátokra, szakmaiságotokra hatni fog!
1. a MÉDIA: mit ír, mit hitet el;
2. a TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐ cégek: akik mindent lenyomnak a torkodon;
3. a TERMÉKFORGALMAZÓK: akik elhitetik, hogy az adott eszköz nélkül semmit sem érsz; és végül
4. az önjelölt GURUK: akivé te válhatsz, ha nincs benned szakmai alázat, és ha nem képzed folyamatosan magad.”
Dr. Squat szavai mindennél aktuálisabban csengenek most.
Kép forrása