Beszámoló a TÉT Platform 2025. június 19-i szakmai fórumáról
2025. június 19-én rangos szakmai fórumot rendezett a TÉT Platform Egyesület, amely a Táplálkozás, Életmód és Testmozgás három pillérének tudományos és ipari kapcsolatát térképezi fel. Az esemény fő témája a fehérjebevitel volt:
„Fehérjék forradalma: egészségtudatos termékfejlesztési irány vagy új fogyasztói trend?”
A kiváló szakmaiságú, izgalmas vitaindító előadást Prof. Dr. Abrankó László Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzora tartotta. Rámutatott, hogy bár az átlagos fehérjebevitel Magyarországon kielégíti a hivatalos ajánlásokat, a háttérben komoly minőségi eltérések és fogyasztási tévhitek húzódnak meg. „A grammok önmagukban nem elegendőek: a forrás, az aminosav-összetétel és a biológiai hasznosulás dönti el a valódi értéket” – emelte ki.
A kerekasztal-beszélgetés során jómagam is lehetőséget kaptam a megszólalásra, a fitnesz szektor képviseletében. A panel résztvevői voltak: Dr. Halmy Eszter (Magyar Elhízástudományi Társaság), Dobák Zita (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara), Hollósy Tibor (KOMÉTA / HonestFood), Várkonyi Beáta (Danone), valamint Prof. Dr. Abrankó László Péter.
Fitneszszakmai nézőpont: túl sok fehérje vs. kevés mozgás?
A beszélgetés során hangsúlyoztam: a fehérjebevitel a fitnesztermek látogatói körében sokszor túlzó mértékű. Gyakori, hogy a vendégek naponta többször is fehérjeshaket fogyasztanak, miközben az étrend többi makrotápanyag-összetétele eltorzul.
Megfigyelhető erőteljesen a "fehérje = egészség" tévképzet, amelyet gyakran influenszerek és közösségi média trendek táplálnak. Az étkezések helyettesítése fehérjeszeletekkel vagy ún. "fitnesz túró rudikkal" általános jelenség, miközben az izomtömeg valódi fejlesztése elmarad, sokaknál csupán a szálkás testkép vagy az öncélú "tömegnövelés" a cél, megfelelő mennyiségű mozgás nélkül.
Tények kontra tévhitek: mennyi az elég?
Rámutattam, hogy a rekreációs sportolók és edzőtermi vendégek jelentős része felülbecsüli a fehérjeszükségletét. Bár a nemzetközi ajánlások 1,4–2,0 g/ttkg napi bevitelről szólnak edzett egyéneknél, a valós bevitel gyakran túllépi ezt, különösen a férfi hobbisportolók és testépítők körében. Ugyanakkor a biológiai érték (BV), vagy az emészthetőségi mutatók (PDCAAS, DIAAS) még mindig nem közismertek, így a "több" gyakran fontosabb, mint a "jobb".
Az izomépítés kulcsa: mozgás, nem fehérje
Kiemeltem, hogy önmagában a fehérje nem épít izmot. Az izomfejlesztés kulcsa a mozgás, elsősorban a rezisztenciaedzés, amely anabolikus állapotot teremt, és aktiválja az mTOR jelátviteli útvonalat, ezzel fokozva az izomsejtek érzékenységét az aminosavakra. Edzés hiányában a bevitt fehérje inkább glükózzá vagy zsírrá alakul. A megfelelő időzítés, az edzést követő 1–3 órás anabolikus ablak, különösen fontos a hatékony beépüléshez.
Makrotápanyagok egyensúlya: nem csak a fehérje számít
A makrotápanyagok egyensúlya elengedhetetlen. A szénhidrátbevitel gyakran elégtelen, főként női vendégeknél vagy fogyókúrázóknál, pedig a sportteljesítményhez még rekreációs szinten is napi 3–7 g/ttkg mennyiség szükséges. A zsírok esetében gyakori a túlzott telített zsírsavbevitel, miközben a zsírsav-arányokra kevés figyelem jut.
Különleges célcsoportok: idősek és női sportolók
Fontos szempontként beszéltem az időskori izomvesztés (sarcopenia) megelőzéséről, valamint a női sportolók körében egyre gyakoribb alacsony szénhidrátbevitelhez köthető teljesítmény-visszaesésről is. Hangsúlyoztam, hogy a sportolók és a kliensek edukációja elsősorban az edzőkre hárul: „Az edzők gyakran több táplálkozási információt adnak a vendégeknek, mint a dietetikusok – ez óriási lehetőség, de még nagyobb felelősség.”
Mi működik valójában?
Pozitív példaként említettem azokat a kiegészítőket, amelyek mögött erős tudományos evidencia áll, ilyen a tejsavófehérje, a kreatin, a D-vitamin, az omega-3 zsírsavak. Ugyanakkor felhívtam a figyelmet arra is, hogy egyes étrend-kiegészítők, mint például a BCAA-k önálló alkalmazása vagy a „zsírégető”, „detox” készítmények hatékonysága nem feltétlenül tükrözi a piaci kommunikációban megjelenő ígéreteket.
Z generáció – influenszerek vagy szakemberek
Összegzésként hangsúlyoztam: a fitnesztermek látogatói, különösen a Z generáció információforrásként gyakran influenszerekre támaszkodnak, nem pedig egészségügyi szakemberekre. Ez edzők szerepének erősítése egyszerre kihívás és lehetőség a szakma számára. A jövő edukációjának nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fókuszúnak kell lennie, figyelembe véve a fehérje valódi értékét, környezeti fenntarthatóságát és a testmozgással való szinergiáját.
A fitneszszektor kettős küldetése
A fitneszszektornak tehát kettős küldetése van: egyrészt segíteni a tudatos táplálkozási döntésekben, másrészt együttműködni az élelmiszeripar és az egészségtudomány képviselőivel a hiteles kommunikáció kialakításában.
Ezúton is szeretném megköszönni Antal Emesének, a TÉT Platform szakmai vezetőjének és Pilling Róbert kommunikációs vezetőnek a megtisztelő meghívást és az esemény magas szakmai színvonalát.
A rendezvény kiváló példája volt annak, hogyan tudnak együtt gondolkodni az egészségügyi, fitnesz- és élelmiszeripari szereplők egy élhetőbb, egészségesebb jövő érdekében.