Miért nincs Magyarország a nemzetközi fitnesz ipar térképén?

A válasz tulajdonképpen rövid és meglepő: mert nem vagyunk annyira fejlettek, hogy ott legyünk. Ez a leegyszerűsített magyarázat azonban sok tényezőre vezethet vissza, ezen gondolkoztam el Brüsszelből haza felé repülve, miközben a Deloitte és EuropeActive 2018-as European Health & Fitness Market tanulmányát forgattam, melyből szemet szúróan kimaradt Hungary.
Egy ország fitnesz szektorának a fejlettségét ugyanis csak részben adja az, hogy mennyire kiválóan képzettek a fitnesz edzők, vagy az, hogy a fitnesz termek egy része ma már igazán szépen, drága eszközökkel be van rendezve.
Melyek a fitnesz ipar fejlettségét mutató tényezők?
  • Szektorális kooperáció a fitnesz területén aktív cégek, munkaadók, munkavállalók között
  • Non-profit érdekvédelmi ernyőszervezet működése, mely összefogja a szektor résztvevőit
  • Minőségi szakmai rendezvények, konferenciák
  • Kiadványok, publikációk fitnesz menedzsment és szakmai témakörökben
  • Hivatásos Fitnesz Edzők Szakmai Regisztere – Etikai Kódex, kreditpontrendszer
  • Végzettséget számon kérő fitnesz termek
  • Dopping mentes, minősített, védjeggyel ellátott fitnesz termek
  • Fiatalkorúakra és szeniorokra specializálódott fitnesz klubok, klubszegmentáció (diszkont-prémium)
  • Fitnesz ipar sajátosságaira átképzett menedzserek, akik képesek a klubokat szakmai alapon profitábilisan működtetni
  • Népegészségügyi és prevenciós feladatú állami szervezetek támogatása, pályázati lehetőségek Megfelelő média figyelem és a fitnesz szektor pozitív támogatása
  • Olyan átfogó állami prevenciós népegészségügyi program, mely a lakosság fittségi életmód- és szemléletváltását központilag is támogatja

A sort lehetne folytatni, de összességében azt mondhatom, hogy kell egy szocioökonómiai (társadalmi-gazdasági) érettség is, a lakosság fizikai aktivitással kapcsolatos pozitív attitűdje, mely egy evolúciós folyamat. Ennek hazánk még csak az első szegmensében jár. Már kikerültünk ugyan a „fejletlen” balkáni, kelet-európai zónából és az „ígéretes” piacokhoz tartozunk, de még sehol sem vagyunk a „fejlett, érett” nyugat-európai, észak-amerikai piacokhoz képest. De akár Lengyelországhoz sem. (Bezzeg Ukrajna bekerült a 2018-as H&F Reportba!?)

A jó hír azonban az, hogy ezt a fejlődési tendenciát gyorsítani lehet a szektor professzionalizálásával. Ennek a folyamatnak az elősegítője egy olyan szektorális non–profit érdekvédelmi szervezet, mely támogatja a fitnesz termeket a minőségi szolgáltatások nyújtásában, kialakításában. Látható, hogy minden fejlett fitnesziparral rendelkező országban létezik egy ilyen szervezet, mely a fejlődés mozgatórugója. (Fundacion Espana Activa– Spanyolország, AGAP- Portugália, IHRSA – USA, UKactive - UK, NL Actief – Hollandia, DSSV – Németország, hogy csak párat említsek).

De térjünk vissza a 2018-as H&F Market Reportra, melyet ugyan már áprilisban a FIBO-n bemutattak, de most volt alkalmam egy zárt körű megbeszélésen részt venni a EuropeActive brüsszeli irodájában, ahol a Deloitte kutatásvezetői bevezettek minket a módszertanba, és közöltek néhány fontos megállapítást, melyből szeretném az érdekesebbeket elétek tárni.  

Pillanatkép az Európai Fitnesz Piacról, 2017-ben:

  • Annak ellenére, hogy voltak szociális, gazdasági és politikai turbulenciák egyes régiókban, az európai fitnesz ipar szignifikáns mértékben fejlődött. Számos új klub nyílt és sok innováció került bevezetésre, mely nem csak új klubtagok millióit vonzotta be, de soha nem látott érdeklődést váltott ki a stratégiai és pénzügyi befektetők körében is.
  • A (fitnesz klubokba történő) befektetési érdeklődés alátámasztható azzal a rekorddal, miszerint 2017-ben 20 M&A (összeolvadás és felvásárlás) tranzakció történt. Ez jól mutatja, hogy a befektetők a fitneszt vonzó szektornak tartják, ahová érdemes invesztálni.
  • A fitnesz klub tagok száma 4%-al emelkedett, és elérte a 60 milliót.
  • Az EU-hoz és az Európához számított országokat is beleértve (Norvégia, Oroszország, Svájc, Törökország és Ukrajna), a lakosság 7,6%-a rendelkezik fitnesz klub tagsággal. Ha mindezt a 15 évesnél idősebb lakosságra vetítjük, akkor ez a szám 9,1%. (Véleményem szerint ez hazánkban kb. 3-4 %)
  • Az európai fitnesz ipar éves forgalma 3,6 %-al bővült 2017-ben az előző évhez képest, elérve a 26,6 milliárd eurót. (Meghaladja a futball éves forgalmát)
  • A klubok száma 3,2 %-al 59 055-re nőtt.
  • A top 30 fitnesz klub üzemeltető cég 9,5 %-al növelte a tagságát (ez 14,1 millió főt jelent), mely a teljes tagság 23,5 %-a.
  • 5 diszkont lánc üzemeltető cég (McFit Group, BasicFit, Pure Gym, Fitness World, clever fit) benne van a 10 legnagyobb forgalmú fitnesz terem láncban, 7 pedig (az előzőeken kívül a The Gym Group és a FitX) a Top 10-ben a tagsági létszámot tekintve.
  • David Lloyd Leisure felvásárolt 14 Virgin Active klubot, így ők lettek a legnagyobb vezető fitnesz klub üzemeltetők, 483 millió € éves forgalmat generálva.
  • Az élvonalbeli fitnesz gép gyártó cégek arról adtak hírt ebben a kutatásban, hogy éves forgalmuk 2,7 %-al 2,9 milliárd €-ra nőtt.
Melyek voltak a főbb trendek az európai fitnesz piacon 2017-ben?

  • Folytatódott a konszolidáció (felvásárlások, összeolvadások) a fitnesz klub láncok és a gyártók területén is.
  • Fokozódott a diszkont láncok térnyerése.
  • A prémium szegmens (65 € feletti havi bérletár) növekedése is tetten érhető, ez elsősorban a prémium árképzésű „Butik-Kluboknak” köszönhető.
  • A franchise területén is fokozódott az aktvitás.
  • A funkcionális fitnesz programajánlatok fejlődése megfigyelhető, kiváltképp a „nyitott konditermek” koncepciója (funkcionális részek a fitnesz termeken belül), egyedien kialakított programok, specializált stúdiók, sport centrumok, szabadtéri és otthon tartott edzések területén.
  • Tovább nőtt az igény a személyi edzésre, a kiscsoportos edzésre a klubokon belül, ugyanakkor sok kisméretű "mikro" személyi edző stúdió is nyílt.
  • A digitális interakció térnyerése is megfigyelhető a klub és a vendégek között, mind a klubon belül, mind kívül.
  • 2017-ben a technológiai újítások befolyása egyre nagyobb lett az edzésben, a „wearables”-viselhető eszközök, szenzorok és digitálisan összekapcsolható fitnesz eszközök területén.
  • A "négy fal" közül egyre több fitnesz tevékenység kerül ki szabadtérre.
  • A munkaadók közül egyre többen szerveznek saját irányítású wellness programot a dolgozóik részére, illetve üzemeltetnek céges fitneszt, sokuk szerződik direktben külsős fitnesz klubokkal, vagy online közvetítőkön keresztül, mint PayAsUGym és Gympass.
A leglényegesebb, amit meg kell érteni a hazai fitnesz szektor szolgáltatóinak, az a "perszonalizáció" témaköre. Figyelni kell arra, hogy a vendégek, vagy a potenciális klub tagok mit szeretnének, és az igényüknek megfelelően személyre szabni a szolgáltatást, melyben segíthet a digitalizáció.

Belgiumi utazásom fő célja azonban egy ünnepségen való részvétel volt. Kontinensünk fitnesz szektorának összefogó szervezetete, a EuropeActive megalakulásának 20-ik évfordulójára rendezett ünnepi vacsoráján egy érdekes előadás hallottunk Phillip Mills-től, a Les Mills cég tulajdonosától. Ez a név itthon nem mond sokat, azonban aki ismeri a világtrendeket tudja, hogy a Les Mills az online fitnesz piac éllovasa. Virtuális edzésprogramokat kreálnak és adnak el 130 000 instruktoron keresztül, 100 országban lévő 19 500 fitnesz klubnak. Sikerüket nagyrészt az garantálja, hogy képesek a vendégek igényeit meghallani és gyorsan reagálni rá.
Nemzeti Fitnesz Szövetségek vezetőivel, valamint Sir Graham Watsonnal a EuropeActive elnökével

Nemzeti Fitnesz Szövetségek vezetőivel, valamint Sir Graham Watsonnal a EuropeActive elnökével 

A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a fitnesz ipar előtt rendkívül optimista jövőkép áll, jórészt olyan makro-szociális trendeknek köszönhetően, mint a lakosság fokozódó egészségtudatossága, az idősödő populáció, az erősödő és növekvő középosztály. Mindez folyamatos fejlődést jelent az európai fitnesz piacon!

Remélhetően hazánkban is jellemző lesz az az EU-ban tőlünk nyugatabbra tapasztalható jelenség előbb-utóbb, miszerint a törvényhozók és a biztosítótársaságok felismerik a lakosság fizikai aktivitásának fontosságát és azt, hogy ebben a fitnesz szektor milyen óriási szerepet vállal.

Azt hiszem nem kell bizonygatnom, a nemzetközi folyamatok a hazai fitnesz szektor fellendülését is segítik, itthon is egyre inkább érdemes ebbe a területbe invesztálni.
Tags